L. Ron Hubbardnak a 30-as években folytatott munkásságával kapcsolatban általában megemlítik a szerző valóban meglepő sokoldalúságát és írói termékenységét. Ha valakinek szüksége volt egy történetre hétfőn – magyarázta Jack Schiff, a Standard Magazines szerkesztője –, csak oda kellett telefonálnia Ron Hubbardnak pénteken. És ezzel nem mondott túlzást. Szokásszerű 100 000 szavas havi termelésével L. Ron Hubbard vitathatatlanul a gyorsan alkotó szerzők királyává vált (és ezt mindössze heti három napban és minden főbb műfajban).

Hasonlóképpen említésre méltó ugyanebben az időben a hollywoodi forgatókönyvíróként megírt nagyszámú olyan filmje, mint a The Adventures of the Mysterious Pilot (A titokzatos pilóta kalandjai), a The Great Adventures of Wild Bill Hickok (Wild Bill Hickok nagy kalandjai) és a Warner Brothers „Pók” sorozata, míg A kincses sziget titka az időszak egyik legnagyobb profitot termelő sorozata volt. Ez az 1930-as évekbeli hollywoodi időszaka nem az egyetlen hozzájárulása volt a területhez, és voltaképpen utolsó munkái közt a 70-es és 80-as évek során számos forgatókönyv szerepel változatos műfajokban.

Műfajok átformálása

Bármilyen változatos és fantasztikus is a teljesítménye, L. Ron Hubbard szerepének megvitatása a 30-as évek Amerikájának regényirodalmában nem lehet teljes anélkül, hogy figyelembe vennénk hatását mind a sci-fi átformálásában, mind kitörölhetetlen kézjegyét a fantasy műfajában.

1938-at írtak, és bár L. Ron Hubbard neve nem volt éppen közismert fogalom, amikor megjelent a Thrilling Adventures (Izgalmas Kalandok) vagy a Five Novels Monthly (Öt Regény Havonta) borítóján, az garantálta a forgalom azonnali fellendülését. (Ez szintén elmondható sok írói álnévről, amelyet azért használt, hogy írói tevékenysége különböző műfajokat ölelhessen fel.) Pontosan ezt a népszerűséget remélve kihasználni, a hatalmas Street & Smith kiadó igénybe vette L. Ron Hubbard segítségét, hogy átformálja újonnan megszerzett folyóiratát, az Astounding Science Fictiont. Bár nem volt különösebben járatos ebben a műfajban, L. Ron Hubbardot izgatta az ajánlat: míg az Astounding azt megelőzően főleg a valószínűtlen gépezetekre összpontosított – űrhajók, sugárfegyverek és robotok –, a Street & Smith kijelentette, hogy a magazinnak emberibb fordulatot kell vennie, teljesen valószerű szereplőkkel, azaz „valódi emberekkel”.

Ez olyan szórakoztató irodalmat eredményezett, amelyről mindörökre beszélni fognak a szakmai körökben. Ezek közé tartozik az igen elismert a Final Blackout (Végső elsötétítés) – amelyről Heinlein kijelentette: „olyan tökéletes tudományos fantasztikum, amilyet csak írni lehet.” Szintén ebből a Street & Smithszel való együttműködésből született L. Ron Hubbard betörése a fantasy műfajába és az akkor korszakalkotónak számító műve, a Fear (Rettegés). A néprajzi kutatásaira támaszkodó Rettegés a tudomány és a babona összeütközéséről szól, és később Stephen King, a horror mestere így nyilatkozott róla: „egyike azon kevés dermesztő könyveknek, amelyek valóban kiérdemlik az egyébként már annyira agyoncsépelt »klasszikus« jelzőt, például abban, hogy »ez egy klasszikus hátborzongató, szürrealista rém- és horrortörténet«.”